Ezt érte el Putyinnál Trump: Oroszország kész megállapodni a tűzszünetről

Telefonon beszélt egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A legfelsőbb szintű amerikai-orosz egyeztetésre két hónap után most először került sor. Az újraválasztott Trump elnök és Putyin harmadik telefonhívása magyar idő szerint 16 órakor kezdődött, és több mint két órán keresztül tartott.

Vlagyimir Putyin az orosz RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte: a telefonhívást „tartalmasnak, nyíltnak és összességében hasznosnak” tartotta, s hálás amerikai kollégájának azért, hogy újra felvette a közvetlen tárgyalások fonalát Oroszországgal. Megerősítette, hogy „Moszkva a harci cselekmények megállításának pártján áll”, ám „elengedhetetlennek” tartja megtalálni „a béke irányába való haladás hatékonyabb útjait”.

egyébként pedig Moszkvának és Kijevnek olyan kompromisszumokra kell jutniuk, „amelyek elfogadhatók mindkét oldal számára”.

Putyin nyilatkozatából az olvasható ki, hogy immár nem köti a tűzszünetet a béketárgyalások lezárásához, azaz minden orosz feltétel Ukrajna általi elfogadásához. 

Donald Trump a telefonhívást követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd NATO-szövetségeseivel tárgyalt. Az amerikai elnök a hívásról közösségi oldalán, a Truth Socialen elmondta: a hívás „jól ment”, „hangneme és hangulata kitűnő volt”, s eredményeképpen „Oroszország és Ukrajna azonnal tárgyalni kezdenek a tűzszünetről, s ami ennél fontosabb: a háború VÉGÉRŐL.”  Hangsúlyozta: a háború lezárásának feltételeit „a két fél fogja letárgyalni, mert csak ők tudják, hiszen ők ismerik egy olyan tárgyalás részleteit, amelyekről senki sem tud”.

mert „ez Oroszország számára óriási lehetőség arra, hogy hatalmas mennyiségű munkahelyet és vagyont teremtsen, ez a potenciál VÉGTELEN”.

Trump elmondta: mindezekről informálta Zelenszkij elnököt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Emmanuel Macron francia elnököt, Giorgia Meloni olasz minszterelnököt, Friedrich Merz német kancellárt és Alexander Stubb finn elnököt. Megemlékezett arról is, hogy „a Vatikán képviseletében a Pápa jelezte, hogy nagyon érdekelt volna a tárgyalások helyszínének biztosításában”. „Kezdődjék a folyamat!” – zárta sorait Trump.

Elakadt békefolyamat

A legutóbbi telefonhívás alkalmával, március 18-án a vezetők egyetértettek abban, hogy a háborúnak „tartós békével kell véget érnie”, valamint abban is, hogy jobb amerikai-orosz kapcsolatokra van szükség. Egyúttal bejelentettek egy energetikai infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetet is. 

Azóta azonban a békefolyamat elakadni látszik, aminek elsősorban az az oka, hogy a katonai helyzet Ukrajna szempontjából jelentősen romlott, Oroszország számára pedig jelentősen javult. Így mostanra Ukrajna és európai szövetségesei is követelni kezdték a feltétel nélküli és teljeskörű tűzszünetet, ám Oroszország vonakodik ettől, s előzetes feltételekhez kötné azt – hiszen ezzel Ukrajnát lélegzethez juttatná, magát pedig megfosztaná a további területszerzés lehetőségétől. Az Egyesült Államok ezzel a helyzettel nem elégedett,

Mindeközben ugyanakkor Isztambulban múlt héten történelmi találkozóra került sor a békefolyamat eredményeképp: török-amerikai közvetítéssel most először ült asztalhoz egymással ukrán és orosz delegáció. Az amerikai szándék kezdetben egy hármas csúcstalálkozó (Trump, Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök) megszervezése volt, s Zelenszkij jelezte is: hajlandó volna Putyinnal tárgyalni. Putyin és Trump azonban nem jöttek el, így a tárgyalás alacsonyabb szinten zajlott.

A tárgyalás kézzelfogható eredménnyel egy jelentős fogolycserén túlmenően nem járt.

JD Vance amerikai alelnök vasárnap Rómában tárgyalt Zelenszkij elnökkel, majd a hazaúton jelezte: a tárgyalások „némiképp zsákutcába” jutottak, Trump célja pedig a telefonhívással az, hogy megtudakolja Putyin valódi szándékait. „Azt gondolom, hogy az elnök azt mondja majd Putyin elnöknek: »Nézd, komolyan gondolod? Valódiak a szándékaid?«” – fogalmazott Vance, aki szerint amennyiben Oroszország nem hajlandó részt venni a béketörekvésekben, az USA nem tehet mást, mint hogy kihátrál a folyamatból, és azt mondja, hogy ez nem az ő háborúja.

Mi lehet a béke ára?

A legutóbbi orosz ajánlat igen kemény feltételeket támasztott Ukrajnának a tűzszünetért cserébe:

• Az ukrán csapatok kivonását az Oroszország által nemzetközileg el nem ismert „népszavazás” keretében annektált Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon oblasztyok teljes területéről. Ez a feltétel a legkeményebb dió, hiszen Oroszország olyan területeket is kér mind a négy oblasztyban, melyeket katonailag sosem ellenőrzött.
• A négy oblaszty és a Krím-félsziget feletti orosz fennhatóság nemzetközi elismerését. Az amerikaiak csupán a Krím de jure elismerésére volnának hajlandók, a többi orosz hódítást csak de facto ismernék el.
• Ukrajna semlegességét, tömegpusztító fegyverektől és szövetségesi csapatoktól való mentességét.
• A háborús károk megtérítésérő való kölcsönös lemondást.

Ezek a békefeltételek messze rosszabbak Ukrajnára nézve annál, ami 2022 tavaszán, a nyugati beavatkozásra – a bucsai mészárlásra való hivatkozással – megtorpedózott első isztambuli békefolyamat során az asztalon volt.

 Nyitókép: Alexander NEMENOV, Elijah Nouvelage / AFP